Olvasókör

olvasokor_tamasi-aron

Olvasókör Tamási Áron emlékére

 

Tamási Áron(1897–1966) az Erdélyben élő székelység talán legnagyobb írója. Novelláinak, regényeinek, színműveinek témavilága a székely nép sorsához kapcsolódik. Írói munkásságát az első világháború után, a 20-as években kezdte, akkor, amikor szülőföldjének népe történelmének legnagyobb tragédiáját élte át (a trianoni békeszerződés Erdélyt Romániához csatolta).

Az író Székelyföld nyugati részén, egy kis faluban, Farkaslakán született szegényparaszti családban. 1917-ben Székelyudvarhelyen hadiérettségit tett, besorozták katonának, és 1918 elején az olasz frontra vezényelték. – A háború után egy ideig jogot tanult, majd elvégezte a kereskedelmi akadémiát. 1923-ban kivándorolt Amerikába, s három évig élt az Egyesült Államokban. Hazatérése után (1926) Kolozsváron telepedett le, s egymás után jelentek meg novelláskötetei, regényei. 1944 őszén Budapestre költözött, s itt élt haláláig. Lélekben sohasem tudott elszakadni szülőföldjétől, amely nemcsak fölnevelő környezete, nyelvének, eszméletének forrása volt, hanem írói létezésének nélkülözhetetlen közege is.

Az olvasóköri alkalomkor (2016. szeptember 26-án 17 órakor a városi könyvtárban) róla emlékeztünk meg. Elbeszélései közül az alábbiak hangzottak el:

Szász Tamás, a pogány

A legényfa kivirágzik

A hazug sün

Ragya kettő

Tamási Áron írásaiban gyakran ábrázolta a székelyek életét, stílusa a „tündéri realizmus”. Regények, elbeszélések mellett színpadi műveket is írt.

A városi könyvtár dolgozói

 

A hozzászólások nem engedélyezettek!