Ünneplőbe öltözött a lelkünk
Városunkban az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékező műsort a Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4. osztályos tanulói adták elő a Szabó Gyula Művelődési Központban, melyet vastaps fogadott. Pálinkás Enikő, Jónás Viktória, Romhányi Kitti és Varga Márk negyedik osztályos tanulók az előadás után meséltek közös élményeikről, melyet a felkészülés, a műsor adott és tudásukat osztották meg nemzeti ünnepünkről. Viktória a nagymamájától hallott először március 15-ről, míg Márknak a dédije beszélt az eseményekről. Enikő elárulta, hogy az iskolában a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal tanulásakor, irodalom órán beszélt a tanító néni az eseményekről. Az ünneppel való találkozás elsődleges helyszíne az iskola és a család. A kérdésre, hogy milyen szimbólumokat ismernek az ünnep kapcsán, mindannyian egyöntetűen mondták a magyarság színeit kifejező kokárdát, melyet saját maguk is készítettek technika órán. Kitti a műsor próbáiról mesélt: ”Több héten keresztül, heti több napot vett igénybe a próba. A forradalom és szabadságharc legjelentősebb eredményeként a 12 pontot említette, melyet több társával a műsorban is megjelenítettek.” Márk a próbákkal kapcsolatban azt is elmesélte, hogy szomorú hangulatban telt, mert a magyarság a szabadságért küzdött és közben sok csatát vesztett. Viki elárulta, hogy szeret részese lenni az ünnepségeknek, szeret verset mondani. Jó látni a felkészülésük eredményét, hogy a közönség tapssal köszöni meg műsorukat. A városi megemlékezés kapcsán Enikő megemlítette, hogy „Ünneplőbe öltözünk és anyáékkal részt veszünk a megemlékezésen, a koszorúzáson. A tömeget vezető lovasok között a nagybátyám is fel szokott vonulni.” Az 1848-1849-es események helyi vonatkozását tekintve fontos megemlíteni többek között, hogy a sérültek számára a Deák Ferenc úti Általános Iskola helyiségeiben volt kórház kialakítva, mely a koszorúzási helyszínek egyike is.
Felkészítő tanítóik méltón büszkék lehetnek a gyermekekre, kik a legtöbbet hozták ki magukból az ünnepségen. A felemelő, ünnepi műsort Tóth Andrea, Harangozó Judit és Hegedűsné Nagy Krisztina tanítóknak köszönhetjük. Harangozó Judit felkészítő tanító mesélt az ünnepi műsor felkészülésének folyamatáról és a végeredményről: „Az ünnepi műsor elsődleges célja a történelmi hitelesség, az akkori hangulat megteremtése, mindezt úgy elérni, hogy az életkornak megfelelő legyen. Ez a program a gyermekek számára közösségfejlesztő, összekovácsolja őket. A szülők a felkészülés során támogatták gyermekeiket mind a tanulásban, mind pedig a szükséges ruházat, kellék beszerzésében. A tanítók kreativitását, szervezőképességét próbára teszi a felkészülés. Mindig nagy munka és kihívás. A gyerekek az elejétől kezdve érezték a súlyát a műsornak. Komoly munka volt. Mindannyian büszkén adták elő a produkciót.”
Városunk polgármestere, Wenner-Várkonyi Attila beszédében kiemelte, hogy: „A szabadságot nem egy arctalan tömeg vívta ki. A polgári forradalom lehetőségét az emberek összefogása teremtette meg. Akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta, hogy tudták: nagy dolgokra képesek, ha összefognak.”
A forradalom és szabadságharc a polgári Magyarországot alapozta meg, azt a Magyarországot, melyben ma már szabadon élhetünk. A városi ünnepség hivatalos részét követően a Szent Márton Lovas Egyesület felvezetésével a város vezetői, a képviselők, társadalmi szervezetek, városi intézmények és magánszemélyek helyezték el négy helyszínen az
emlékezés koszorúit. A koszorúzás pillanatait Kiss Tamás, a Kunszentmártoni Zeneiskola tanára eufóriumon kísérte. Jogokat, normákat, szabadságot teremtett. Czakó Gabriella konferáló felemelő gondolataival emlékezzünk mi a magyarok szabadság ünnepére, március 15-re.
„Ezt a napot mi, magyarok tettük ünneppé. Nem örököltük,
nem kaptuk, hanem teremtettük. Teljesen és tökéletes a miénk.
Akkor is a miénk volt, amikor el akarták tőlünk venni. Nem
adtuk. Nem adtuk, mert a mi ünnepünk, a mi szabadságunk.”
Herczeg Renáta
Az ünnepi megemlékezése képei az alábbi linken megtekinthetőek!
