Tavasszal a Körös-parti sétány és a Szelevényi gát megtelik futókkal. Kezdőkkel, újrakezdőkkel és igazán profikkal. Három vérbeli nővel beszélgettem, akik évek óta hódolnak ennek a hobbinak, mely mostanában egyre szélesebb körben elterjedt. Lengyelné Máthé Laura és Szabóné Táborosi Hajnalka, illetve Kovács Zita Tiszakürtről mesélt futós múltjukról, jelenükről, jövőbeni terveikről és a hármójuk szövetségéről, melyet a futás még erősebbé tett.
Mikor és milyen céllal kezdtél el futni?
Szabóné Táborosi Hajnalka: Súlyvesztés céljából kezdtem bele a futásba, lassan három éve. Az első cél az 5, később a 10 km lefutása volt.
Kovács Zita: Két éve kezdtem el komolyabban foglalkozni a futással, de előtte is mozogtam, több mint 12 évig balettoztam, amit abbahagyva elkezdtek felkúszni rám a kilók. Kezdetben kisebb távokkal kezdtem, melyeket fokozatosan emeltem. Később a motivációt a versenyek jelentették.
Lengyelné Máthé Laura: Én is fogyás miatt kezdtem bele a futásba, melynek hatására 16kg-tól szabadultam meg.
Melyik volt a legemlékezetesebb verseny, melyre nagy várakozással készültél és részt vettél?
Sz.T.H.: Az egyik legemlékezetesebb, mikor az első félmaratonomat futottam Hódmezővásárhelyen. Minden versenynek megvan a maga varázsa. Nagyon élveztem a budapesti éjszakai 10km-es futást, melynek helyszíne a csodálatosan kivilágított Duna part volt.
K.Z.: Mindegyik kedves számomra valamiért. Egyiket sem lehet a másikkal összehasonlítani. A versenyben az elsődleges cél Önmagam legyőzése. De, ha a sok verseny közül választanom kellene, az a 2016-ban lefutott Spar Budapest Maraton. Egész éves felkészülés előzte meg, rengeteg lemondással járt, de minden pillanat megérte azt az eufóriát, amit a 42 km lefutásának élménye okozott. Ezen élmények visznek előre, motiválnak nap, mint nap, hogy újra cipőt húzzak és menjek előre az utamon.
L.M.L.: Minden verseny kedves a szívemnek. A legemlékezetesebb a Zita által említett Maraton, amit négy órán belül sikerült teljesítenem, ezzel életem nagy álma teljesült.
Legutóbbi versenyedről mesélnél?
Sz.T.H.: Nagy tervem volt a 30 km lefutása, amit március közepén teljesítettem.
L.M.L. Zitával párban futottuk le a Velencei OptiVita Ultrafutó magyar bajnokságon az 50 km-t váltóban, ezzel első helyezést értünk el, úgy, hogy a férfi páros első helyezettől csak négy perccel voltunk lemaradva.
K.Z. Laurával a remek csapatmunka, az összhang és az egymásra figyelés számított igazán ebben a váltóban.
Mit tanácsolsz azoknak, akik most szeretnének belevágni a futásba? Mit ad számodra a futás?
L.M.L.: Kezdő futóknak a tanácsom: vegyél egy jó futócipőt és fuss gyakrabban, mint gondolnád! Nem szégyen a belesétálás. A távot fokozatosan növelve mindenki elérheti a kitűzött célt. A futás szabadságot, önbizalmat ad, feltölt, ellazít. Nem utolsósorban pedig felejthetetlen élményekkel és barátságokkal lettem gazdagabb.
K.Z. Senki ne várjon csodát az első futástól, ez annál hosszabb folyamat, aminek, ha valaki elég kitartó, meglesz a gyümölcse. A jó futócipő kiválasztása, esetleg egy lábállás diagnosztikai vizsgálat segítségével könnyebben megy. A futás visszaadta egykori önmagam fizikailag, személyiségileg pedig kitartásra, elfogadásra tanít. A futás által lettem teljes ember, mára már nem csak egy hóbort, hanem az életformám lett.
Sz.T.H. A futás szabadságot és erőt ad. Segít legyőzni a mindennapi stressz és átlendülni a problémákon.
A csajok megállíthatatlanok: Budapest Vivicitta félmaraton, Ultrabalaton - a Balaton megkerülése csapatban, Kékes Csúcsfutás, Deseda Ultramaraton…. csak a nagyobbakat említve. Kívánok mindegyik sok erőt és kitartást.
Herczeg Renáta
