OLVASÓI LEVÉL
Csoportterápián jártam
Igen, ott. De nem úgy, ahogyan az Olvasó gondolja. Vagy mégis? Önfeledt szórakozásra vágytam július egyik napján, ezért úgy döntöttem, hogy kellemes társaságban töltöm az estét. Jegyet vásároltam hát a Szent Márton Társulat legújabb bemutatójára. Tudtam, nem fogok csalódni bennük, hisz több korábbi darabjukat láttam már. Amatőr színtársulat és profi előadás, kellemes este. Ennyi a receptjük. A darab ismeretlennek tűnt, mégis volt benne valami, ami kíváncsivá tett.
CSOPORTTERÁPIA
Eleinte feszengtem. Biztosan jó helyre kerültem? Csoportterápia? Terrapálni fognak?! Része leszek a darabnak? Igen, az lettem. Az első pár pillanat után úgy éreztem a legjobb helyen vagyok. Magával ragadott a darab könnyedsége, lazasága, játéka. A betétdalok vidámak, romantikusak, vérpezsdítőek. Faragó Sándor rendező olyan módon dolgozta fel a művet, hogy mindenki jól érezhesse magát a darab végéig. A szereplők lehengerlő játéka (mely más színházakban is megállná a helyét), a díszlet, a táncok, a világítás mind-mind
hozzájárultak a fantasztikus produkció sikeréhez. A darab szerzői: Bolba Tamás, Szente Vajk, Galambos Attila egészen újszerű, egyedi módon, sok-sok humorral, fülbemászó
dallamokkal járták körbe egy terápiás este hangulatát. Vidámság, humor, katarzis. Valahol
ott voltunk, talán magunkra ismertünk egy-egy pillanat erejéig. Igen: a darabkönnyedsége, azért önmagunkba is látatott. Tükörbe kell néznünk. Önmagunk és mások tükrébe. A mi utunkat járjuk-e? Vagy másét? Hogyan viszonyuljunk egymáshoz? Hisz, mindannyian mások vagyunk, mégis rengeteg hasonlóság lakik bennünk. A legfontosabb, hogy EMBEREK vagyunk. Értő, látó, gondolkodó emberek. Egymásért, ne egymás ellen legyünk. Vidám pillanatok és elgondolkodtató mondatok. Köszönöm a Társulatnak, hogy újra ott lehetettem, velük lehetettem, hatalmas élményben volt részem. Köszönöm nektek. „Terápiára járni kell. Csak javasolni tudom, hogy legyenek ott Önök is!”
Komárominé Szécsi Nóra - Szolnok
