Búcsú Balla Demetertől

Búcsú Balla Demetertől

Legyen meg a te akaratod
(Thy will be done)

adta át dedikált könyvét a szerző,  Balla Demeter Kossuth- és Balázs Béla díjas fotóművész, a Nemzet művésze e sorok írójának 1998 április 15-én a helyi Művelődési Központban.
Ma is szeretettel őrzöm sorait:”Baráti tisztelettel Cs. I.-nek, Balla Demeter.”
S most a szomorú hír: vasárnap 2017 november  5-én elhunyt a város szülötte, az Európa szerte ismert és szeretett fotós (Ő maga csak így szerette jelölni foglalkozását.)

Pilinszky  János írta róla „ a művészetben a mozdulatlan mozgás nélkül nincs is érvényes alkotás” majd így folytatja: „Balla Demeter képein érzékelhetjük, mennyire azonos e két elem
De hogyan is jutott a Kunszentmárton és Szentes közötti tanyavilágban született fiúcska a díjak sokaságáig? 1931-ben született. Tanulmányait községünkben kezdte, majd Pesten fejezte be. Elektroműszerész képzettséget szerzett s közben már fényképezett, de verseket is írt. Íme a bizonyíték: „A Körös-parti tanyára ránehezedik az este, sokszor már én is aludtam, amikor a fogattal hazaért apám” írta az Emlék c. versében. Amikor Pestre került, kölcsönkapott egy fényképező gépet, s a vonatablakon át fényképezett, amikor rendszeresen hazatért Kunszentmártonba. Tudását öntevékenyen fejlesztette. 1954-től választotta a fényképezést hivatásául . Ettől az évtől kezdve tehetsége sikereket mutatott fel, díjakat nyert képeslapokon dolgozott. Művészi feladata egyre inkább az ember ábrázolása lett. (Schaár Erzsébet, A szőlős gazda c. képei stb.)

Tehetsége páratlanul sokszínűvé vált, ebben nyilvánult meg kiváló kapcsolatteremtő képessége, tisztessége, hitt abban, amit csinált. Hivatásáról annyit: „A fényképész olyan , mint az ámokfutó, ha nem vagyok az események között, akkor soha többé nem találkozhatom a csodával.” Feladatait kísérletnek tartotta. „Azzal, hogy az ember valamit lefényképez”. Majd így folytatta: „Ahhoz, hogy az ember érzelem világa napfényre kerüljön, állandóan úton kell lennie.” Elutazott Európa sok országába, Mongóliába, Tibetbe, megörökítette a tibeti pásztorokat, az imádkozó lámákat  s azt a történelem előtti kort, mely a magyarok őseit is jellemezte.

A művészetnek üzennie kell, ha csak szép, annak semmi  értelme. Legismertebb képei:” Anyaság”, „Várakozás „- óriási sikert arattak, keleten és nyugaton egyaránt. Arcképei: „Déry Tibor, Örkény István, Nagy László”az ember iránti olthatatlan kíváncsiságot sugározzák. Igyekezett a felszín alá kerülni, a legrejtettebb titkokat feltárni. Pl.: Illyés Gyulának csupán a kézlenyomatát fotózta. Könyvének címe „Legyen meg a te akaratod” egy képsor címe.

A látványsor annak idején sokakat megbotránkoztatott. Ezek a merész fotográfiák az emberi testeket nem öncélúan ábrázolják, azt fejezik ki, hogy két ember között aligha képzelhető el szorosabb kapcsolat, mint az: szeretik egymást. E kapcsolat nélkül a teljes ember nem képzelhető el. Balla Demeter ezt így fejezte ki: „anélkül, hogy az ember szeretkezne, megszűnne létezni a világ”, majd így folytatta: „nekem ezt a csodálatosságot kell kifejeznem.” Demeter beszédhibás volt, s ezt tudta mivel jár együtt. Búcsúzóul ezt idézem tőle: „Az igaz bolond, a púpos, a dadogós sokszor gúny tárgya a testi hibájáért, amiről nem sokat tehet. Az efajta gúnyolódás szánalmas, a király bolondja tudja, hogy az igazság fájdalmas eszköz azok ellen, akik ábrándjaik ketrecében többnek hiszik magukat, mint amire nyelvük és könyökük nélkül képesek.” Milyen igaza volt és van Balla Demeternek! Joggal állapíthatjuk meg, hogy nem csak kiváló fotóst, de csodálatos életismerttel rendelkező gondolkodót is tisztelhettünk városunk szülöttében. Csak halkan és félve kérdezem: Hányan ismerték nevét, tudták-e, hogy városunk tanyavilágának szülötte, polgári iskolánk kiváló tanulója volt, aki mindig jött haza, ha hívtuk. De hívtuk eleget, elmentünk betegágyához, elvittük szülőföldje segítő üzenetét? Könyvének címe 2017 november 5-én íme beteljesedett, nyugodj békében Demeter!

Kunszentmárton 2017. nov. 17.

Forrás: Balla Demeter Legyen meg a te akaratod!
Pelikán kiadó
Budapest 1994, 1-166. old.

Dr. Cseuz Imre

újságos verzió

A hozzászólások nem engedélyezettek!