300 éves az újjászületett város

300 éves az újjászületett város

Kunszentmárton 1719-2019

5. rész

A „Megszálló levél” (második rész)

…amintis jövén a Túri Szállások [mezőtúri tanyák] között Mester Szállási Puszta felé [Mesterszállás], elerkeztek a Túri Kalapos Halomhoz, aholis bizonyos Méhész Emberre tanálkozván, tűle tanácsot kértek, hogy mondaná meg, ha a Mesterszállási puszta alkalmatos lennee Lakó Helynek, vagy sem? Melyre a Méhész Ember azt feleli, Édes Baratim való ugyan, hogy a Mesterszállási Pusztának Szép folyó vize vagyon, de minden felől a Szomszédok, úgy el csipkettek belőle, hogy majd csak fél Pusztának mondhatom, az melly fölgye megmaradottis, Lapos, Székes, és gödrös. Demind az által magok Szemeikkel kivánván meg Látni, meg indúltak, és a Körözs Vize mellé érkezvén, bizonyos Öcsödi embereket tanáltak, Kik a Vizet Keczével halászták, mivel pedig ők ollyan hállót Soha az előtt nem láttak, igen Csudálkoztak rajt[1], az után egy jó Pozsarat[2] vévén magok(na)k, jól Lakának és Lovaikatis meg itaták. Tapasztalván pedig azon Pusztának Csekélységit más nap meg indulának, Szolnok felé, aholis bizonyos jó ismérősse Titulált Radits Istvány Uramnak azt tanácsolta, hogy hamár Lakó helyet keresnek, hallotta, hogy túl a Tiszán Levő Jenej Pusztát [Jászkarajenő], ha valami jó Emberek meg Szállanák, a Feír Barátok[3] oda engednék, ezen tanács adás mindnyájok(na)k teczésekre Lévén Szolnokbúl Jenei Pusztára menének, egész Pusztának Szélit, hosszát meg járván, magoknak, minden tetovázás nélkül Lakó helyül el választották, ház helyeket mindenik magának, ahol teczett, ki mért, és kiki, amaga ház helyin a Karót a Földbe verte, az után egy háton magok(na)k Szöllő helyetis tanálván, ott is ház hely Szerint, Szöllö földeketis osztottak magok(na)k, már helybe lévén a múnka, ki tanúlták, hogy azon Puszta volna, Alattyányon [Alattyán] Lakozó Nagy János, Feir Barátok Tisztartójára bízva, el indúlván azért Titulált Radits Istvány Uram vezérlése, és mindenekben tűle Származott igazgatás alatt épen Alattyanyra, ameg nevezett Tisztartóhoz jutottak. Kinekis Szép köszöntések után Szándékjokat tudtára adtak, nem is volt haszontalan kérések, mert a Tisztartónak úgyis parancsolattya volt a Földes uraságtúl, hogy ha valamely Számos Papista Catholicus Emberek Jenei pusztát meg akarnák Szállani, jó Accordra [egyezség] alatt, bizvást meg engedheti, ez így Lévén az Egyesseghez fognak és úgy accordálnak egyes akarattal, hogy: minden pár jármos ökörtül, akarmennyi lészen fizessenek egy tallért, minden Tehéntül Két Icze vajat, egy napi jutúl, három Icze vajat; Közönséges Lakosok pedig öszveséggel tizenkét Szekér Szénát, Sóós halat, három akós hordóval, es tizenkét Pozsár fris halakat: így s(z)épen az Egyesség meg Lévén Titulált Radits Istvány Uram Egy Icze Pálinkat hozatván  áldomásnak, egyenlő képen meg kezdteték innya [inni], azon közben Radits Istvány Uram parancsollya, hogy jőjön Notárius [jegyző], és Contrahállyanak [szerződik], midőn pedig a Contractus íráshoz fogna a Notarius, parancsollya Radits Istvány Ur, hogy igy ird a Contractust: Hogy ezen alkunk, és egyességünk, meg másolhatatlanul, Örökössen, még a maradékunknális állandó Lészen. Ezen Czikkelyt halván a Tisztartó, fel ugrott, és protestált, hogy ő nem örökössen Contratált, hanem csak három Esztendeig, melyre Radits Istvány Ur felelt, hacsak három esztendeig adod, tarcs magadnak, édes Tisztartó Ur, el indúltak azért minnyájan és hoszas fáradozások után, ismét visza mentek magok Lakta fölgyökben Jász Apatira. (Folytatása következik!)

A Megszálló levél részletes elemzését lásd Barna Gábor: A történelmi emlékezet megszerkesztése… Kunszentmárton. Történeti néprajzi tanulmányok. Kunszentmárton – Szeged, 2015. 11-33.

Dósa József – Szabó Elek: Kunszentmárton története I. Kunszentmárton, 1936.

Dr. Barna Gábor

[1] Kece = keceháló. Jellegzetesen folyóvízi használatra alkalmas szerszám, a Jászságban ismeretlen.

[2] Pozsár = ponty, halfajta, talán súlymérték is?

[3] Premontrei szerzetesek

A hozzászólások nem engedélyezettek!