Perlekedés 2018-ban
A bírósági jogérvényesítés - mint egyfajta „szükséges rossz” - ultima ratioként merül fel a magánjogi jogvitákban, mert azt - tapasztalataim szerint az éppen aktuális perviteli szabályok tartalmától függetlenül - az emberek többsége igyekszik elkerülni.
Jó tudni, hogy bizonyos esetekben léteznek olyan kisegítő jogi lehetőségek, amelyek kevésbé ismertek, ugyanakkor a körülmények szerencsés együttállása esetén alkalmasak lehetnek a kívánt eredmény elérésére perlekedés nélkül is.
A köztudatba már beszivárgott,de még mindig nem kellően széles körben terjedt el a fizetési meghagyás, mint jogérvényesítési forma. A fizetési meghagyás egy, a közjegyzők hatáskörébe tartozó eljárás, amely kifejezetten pénzkövetelés behajtására való. A jogszabályváltozásnak köszönhetően 3.000.000,- Ft tőkekövetelést meg nem haladó tartozás behajtása iránt nem is lehet a bírósági utat igénybe venni, hanem fizetési meghagyás kibocsátását kell kezdeményezni az adós ellen. Fontos azonban tudni, hogy a hárommillió forintos határ nem jelent egyfajta maximumot, azaz ennek a többszörösét meghaladó követelés megfizetése érdekében is lehetőség van ezt az igényérvényesítési formát választani. Az eljárásban az ügyvéd és a közjegyző közreműködése biztosítja a zökkenőmentes ügymenetet. A peres eljárást bizonyos esetekben akár kiválthatja az egyezségi kísérletre idézés jogintézménye. Ennek lényege, hogy a bíróság az egyezség létrehozása érdekében az ellenérdekű feleket maga elé idézi, amelynek keretében azonban nem dönti el az ügyet, csak lehetőséget biztosít a feleknek a megegyezésre. Sok esetben azonban már az egyezkedés helyszíne, tehát a bírói fórum előtti megjelenés egy olyan komolyságot ad a felek tárgyalásának, hogy a korábbi sikertelen egyezkedések ellenére létre tud közöttük jönni a jogszabályoknak megfelelő megegyezés. A bíróság az egyezséget ezt követően végzésével jóváhagyja és ezzel egy mindkét fél által kikényszeríthető, ítélet hatályú dokumentum jön létre. Ha a behajtani kívánt követelés közokiratba foglalásra került, és a közokirat felmondása közhitelesen megtörtént, illetve egyébként a fizetési határidő lejárt, akkor a bírósági út kihagyásával közvetlenül kérhető a végrehajtás. Ingatlan bérbeadása esetén a felmondás utáni kiköltöztetés rövid úton történő kikényszerítésére szintén a leggyorsabb megoldás, ha a bérleti szerződéssel egyidejűleg erre vonatkozó kötelezettségvállalásra irányuló közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat készül. A nyilatkozat közhitelességét a közjegyző tanúsítja, azt azonban a kívánt joghatás elérése érdekében érdemes ügyvédi közreműködéssel megszövegezni. Fontos kiemelni, hogy A 2018. január 1. napján hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 246. § (1) bekezdése szerint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a jogi képviselő nélkül eljáró félnek a keresetlevelet, viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet,továbbá a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a Pp. 257. § (2) bekezdése alapján a keresetet tartalmazó iratot jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített formanyomtatványon kell előterjesztenie. Az általam ismert bírói gyakorlat vegyes képet mutat; ügyvédi fórumokon kollégák számoltak be a nyomtatvány mellőzésével beadott keresetek tekintetében visszautasításról és hiánypótlásról is, ezért erre mindenképpen érdemes odafigyelni. Fontos tudni, hogy aki ügyvéd nélkül kíván perlekedni, arra is vonatkozik az az új rendelkezés, amely szerint a per megindítását követően csak a bíróság kifejezett felhívására tehet bármilyen nyilatkozatot, és ezen nyilatkozatokat a fenti esetekben az internetről letölthető nyomtatványon kell előterjesztenie. Három példányban kell benyújtani a bíróságra a formanyomtatványt, amelyet az utolsó oldalon alá kell írni a nyilatkozó félnek és két tanúnak is, a tanúk megjelölt adatai feltüntetésével. Mindenképpen javaslom, hogy egy eredeti példányt őrizzen meg a nyilatkozó fél saját magának, mert esetleges hiánypótlás esetén kiemelten fontos, hogy teljeskörűen lássa, hogy korábban mit nyújtott be. Ezzel kapcsolatban ismert olyan gyakorlat is, hogy ha a benyújtott irat a jogszabályi előírásoknak nem felel meg, és ezért hiánypótlásra szorul, akkor a hiánypótlás keretében ismételten mindent be kell nyújtani, tehát az eredeti nyomtatványt kell ismét, teljes terjedelemben újra ki kell tölteni, és nem elég csak a hiányzó nyilatkozat pótlólagos megtétele. A nyomtatványok kitöltve hozzávetőlegesen 30 oldal terjedelműek. A kitöltés számítógépen és tollal is lehetséges. Ismert azonban olyan bírósági döntés is, amely a nyomtatványban előterjesztett kérelmet visszautasította, mert azon tollal áthúzás történt. A benyújtott nyomtatványoknak egymással teljesen azonos szövegezést kell tartalmazni. A formanyomtatványok a https://birosag.hu/nyomtatvany-urlapok/keresetlevel-nyomtatvanyok weboldalon keresztül érhetőek el, ahonnan lehetőség van azokat kinyomtatni.
Dr. Balla Anita ügyvéd
