Emlékezés
Kunszentmárton Város Önkormányzata a Városháza Dísztermében emlékezett az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire 2018. október 20-án.
A Karcagi Szakképzési Centrum Kunszentmártoni Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai műsorral emlékeztek az áldozatokra. Felkészítő pedagógusok Pintér Edit, Szilágyi Gyöngyike, Dusnoki Márta és dr. Právetzné Vincze Judit.
Ünnepi beszédében Szabó Sándor történész felidézte a kunszentmártoni eseményeket is. „Kunszentmártonba is eljutott a budapesti 23-i események híre, de az emberek nem tudtak hitelt adni a sokszor egy-másnak ellentmondó híreknek. Másnap, 24-én, már beszélnek a forradalmi eseményekről, a piactéren és a gimnázium körül széttépett orosz és alkotmánytan könyvek hevernek. Terjedtek a budapesti jelszavak: „Ez a haza magyar haza, minden ruszki menjen haza!”, majd hamarosan röpcédulákat szórtak a város utcáin. Október 26-án megalakulnak az üzemi munkástanácsok, az Állami Gazdaságnál hat taggal, a Földműves Szövetkezetnél 15 tag-gal, a Gépállomás 24 taggal, a Téglagyár hét taggal és a Nemzetőrség hét taggal. Még aznap, délután 4 órakor vette kezdetét a népgyűlés, ahol a Himnusz eléneklését követően többek között Kómár András tanácselnök, Kakukk Károly, a járási pártbizottság másodtitkára, Herczeg Mihály, Bese Bálint, Dávid Boldizsár, Varga Péter, Baráth János és Ádám János mondtak beszédet. A Városháza előtt összegyűlt tömeg csatlakozott az Állami Gazdaság épületétől elinduló nemzetiszín zászlókkal felvonuló csoport-hoz. A kb. 2000 fős tömeg a főtérről a Cseuz-malomig vonulva Kossuth-nótákat énekelt, rendszer- és szovjetellenes jelszavakat kiabáltak. Majd megkoszorúzták a Hősök szobrát és felolvasták az egyetemisták 16 pontját. A gyűlést követően az esti órákban a szovjet katonák templomkertben álló emlékkövét a hídhoz vitték, és a Körösbe dobták. Ahogyan Kiss Antal dédapám búskomoran megjegyezte, „Majd kiszedik…”. Október 27-én küldöttség ment Szolnokra, a Megyei Forradalmi Ta-nácshoz, hogy ismertessék az előző napi nagygyűlés határozatát, majd megalakult a Községi Forradalmi Bizottság, elnöke Herczeg Mihály. A következő napokban folyamatosan üléseznek a Városházán, számos ren-delet születik. November 4-én rádión keresztül a lakosság értesül a szovjet beavatko-zásról, majd másnap Szentes felől szovjet tankosztály éri el a várost, és a Körös hídon át vonulnak tovább Budapestre. Igaza lett dédapámnak. A szovjet csapatok parancsnoka kiszedette a Körösből a szovjet kato-nák emlékművét. A tankok november 11-re felszámolták a forradalmat. A rosszul felfegyverzett és kiképzett magyar fegyveres erőknek esélyük sem volt a szovjet tankokkal szemben. Megkezdődött a megtorlás idő-szaka, mely Kunszentmártont is elérte 1957 február és áprilisa között. Az események fontosabb résztvevőit begyűjtötték. Öt fővádlott ügyét tár-gyalta a Pest Megyei Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság Herczeg Mihályt 15 évnyi, Csató Imrét 12, Csetényi Lászlót 9, Molnár Fe-rencet 7, Ádám Jánost és dr. Balázs Istvánt 4 évnyi börtönre ítélte. Ezek a büntetések megyei szinten a legszigorúbb büntetésnek számítottak. Emlékezzünk a hősökre, kiknek életét szovjet sortűz vagy kötél, esetleg szovjet tank oltotta ki. Emlékezzünk a hősökre, kik a megtorlás ideje alatt börtönök-ben, nyomorult körülmények között haltak meg, hol a kínzástól, hol pedig attól, hogy halálra verték őket.” A megemlékezés a Városházát követően a koszorúzási helyszíneken folytató-dott, végül mécsesgyújtással ért véget a kopjafánál. A koszorúzásnál közre-működött Kiss Péter, a Zeneiskola tanára.
Herczeg Renáta
