„Szemét” dolog?!- Az elévülés szabályairól röviden
Tapasztalatom szerint sokakat érintettek az egyik szemétszállító társaság jogutódjától érkezett, több mint öt éve lejárt esedékességű, szemétdíj megfizetésével kapcsolatos fizetési felszólítások.
Voltak, akiknél a befizetett csekkek is rendelkezésre álltak, tehát igazoltan már megszűnt a tartozás, amit újra követelnek, míg mások – egyébként helyesen – elévülési kifogásuknak adtak hangot.
Ezen, 2014. március hó 15. napját megelőzően esedékessé vált tartozások elévülésére még a régi Polgári Törvénykönyv ( a továbbiakban:”Ptk.”) rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Az emberek többnyire tudják, hogy öt év az általános elévülési idő, önmagában azonban az, hogy egy tartozás öt évnél régebben fennáll, az esetek nagy többségében nem jelenti azt, hogy elévült.
Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, ami azt jelenti, hogy az nem behajtható az adóson.
Fontos tehát tudni, hogy mikor indul el az elévülési idő, és mik azok a körülmények, amik megszakítják.
A Ptk. úgy fogalmaz, hogy az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Ez azt jelenti, hogy csak azt követően indul az öt év, hogy az eredeti fizetési határidő eltelt.
A fizetési felszólítás, a behajtási folyamat megkezdése, továbbá a tartozás visszafizetése vonatkozásában történő megegyezés, és a tartozáselismerés megszakítja az elévülést. Fentiekre tekintettel ha pl. az öt éves időszak utolsó előtti napján kap az adós egy fizetési felszólítást, akkor annak a kézhezvételétől újraindul, nulláról az elévülési idő számítása.
Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, akkor azonban az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A fizetési felszólítás nem minden esetben alkalmas az elévülés megszakítására. Ha abból nem kétséget kizáróan beazonosítható a tartozás, akkor nem kellően konkrét, így nem váltja ki a hitelező által vágyott joghatást, azaz az elévülés megszakítását. Érdemes arra is figyelni, hogy ha nem könyvelt postai küldeményként érkezik a felszólítást tartalmazó levél ( ahogyan pl. a szemétdíjjal kapcsolatos küldemények sem ilyenek voltak), akkor nem is feltétlen tudja igazolni annak elküldését, illetve kézhezvételét a hitelező, így egy ilyen fizetési felszólítás akkor szakíthatja meg az elévülést, ha az adós válaszleveléből, vagy akár telefonos megkereséséből kifolyólag igazolható annak a kézhezvétele.
Bizonyos jogszabályok az általánostól eltérően egyes jogviszonyokra 5 évnél rövidebb (pl. telefonszámla tartozás), vagy adott esetben hosszabb elévülési időt határoznak meg.
A törvényben előírt elévülési idő elteltét követően is lehetősége van továbbá a hitelezőnek érvényesíteni a követelését, ha korábban azt menthető okból nem tudta megtenni ( mert például betegsége, vagy az adós hollétének az ismerete hiányában akadályba ütközött, esetleg a teljesítésre az adós halasztást kapott). Ilyenkor a hitelező az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül felléphet a tartozás behajtása érdekében akkor is, ha tehát az elévülési idő egyébként már eltelt.
Az elévülést hivatalból a bíróság nem veszi figyelembe, arra minden esetben külön hivatkozni kell. Az ügyek egyediségére tekintettel sokszor bíróság előtt is elhúzódó vita tárgyát képezi magának annak az eldöntése is, hogy az elévülési hivatkozás helytálló, vagy sem. Ha valaki elévült követelést teljesít, azt vissza nem követelheti, így érdemes mindig körültekintően eljárni, ha az ember fizetési felszólítást kap. Hangsúlyozom, hogy az elévüléssel kapcsolatos, és az általános jogelvekből levezethető és a bírói gyakorlat által kialakított további részletszabályok figyelembevételével és az egyedi ügy ismeretében lehet eldönteni, hogy egy követelés elévült-e, amellyel kapcsolatban érdemes ügyvédi segítséget igénybe venni.
Dr. Balla Anita ügyvéd
