A Kész-esték újabb előadása
A Kész-Esték legutóbbi vendége Tóth Tamás meteorológus volt. Előadását Józsa László megemlékezése vezette fel, aki a 100 éve elhunyt egykori kunszentmártoni káplán és tudós pap, Hegyfoky Kabos életútját, munkásságát mutatta be. Ezt követően a magyar televízióból jól ismert meteorológus, Tóth Tamás tartotta meg rendkívül érdekes előadását e tudományág legújabb eredményeiről. Egyben ő is elismerőleg szólt az egykori tudós pap úttörő munkájáról, melyet 8 évig Kunszentmártonban folytatott.
Kovácsné Szabó Katalin
100 éve halt meg Hegyfoky Kabos, a meteorológiai tudomány hírneves személyisége
Szepes vármegyében, a Magas-Tátra lábánál elterülő Újleszna községben született 1847. július 8-án. Eredeti neve: Spitzkopf Jakab. A Hegyfoky: tükörfordítás. Kabos: a Jakab keresztnév magyarított változata, amely azonban nem honosodott meg nyelvünkben. Olyan vidékről származott, ahol az emberek már kisgyermek koruktól kezdve barátságban éltek a hegyekkel, völgyekkel, a magasból lezúduló hegyi patakokkal. A korai havazás, a gyors időváltozás, a felhők változatos magassága és kiteljesedése óhatatlanul felkeltette a kisgyermek érdeklődését. A kis Kabos, a természet szeretete mellett a római katolikus papi hivatást választotta. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte. A város iránti szeretet motiválta, hogy nem a szepesváraljai egyházmegye, hanem az egri érsekség kispapja lett. 1871-ben szentelték pappá. Fegyverneken, Jászjákóhalmán, Tiszaörsön és Visontán volt káplán, amikor az egri érsek – kerek számmal kifejezve: 140 évvel ezelőtt – 1878-ban ugyancsak kápláni (segédlelkészi) minőségben Kunszentmártonba helyezte, ahol a leghosszabb ideig, 8 évig működött. 1886-ban tőlünk került Tardosra plébánosnak, vagyis önálló lelkipásztornak. 1889-ben bánhorváti, 1891-től 1919. február 7-én 72 éves korában bekövetkezett haláláig túrkevei plébános. Hegyfoky Kabos papi kötelezettségeit Kunszentmártonban pontosan és kifogástalanul teljesítette, ugyanakkor lelkipásztori munkája mellett behatóan foglalkozott a meteorológiai jelenségek megfigyelésével és tudományos elemzésével. Ehhez kitűnő hátteret biztosított a jákóhalmi születésű Tóth Sándor kunszentmártoni apát-plébános azzal, hogy a plébániai épület arborétumnak is beillő kertjét munkatársának rendelkezésére bocsátotta, annak a tudós káplánnak, aki szolgálatait kunszentmártoni működése idején ajánlotta fel a Meteorológiai Intézetnek. 1882. január 28-án kelt levelében írta: „Minthogy kedvem van hozzá és fél esztendő óta Calderoni-féle angol barométerrel (légnyomásmérővel), csak egész fokokkal bíró Celsius-hőmérővel, a magam készítette esőmérővel és szélzászlóval magánhasználatra szánt észleléseket teszek, igen szívesen hajlandó lennék pontos műszerekkel a meteorológiai intézet utasításai szerint a tudomány érdekében adatokat gyűjteni.”
A kapcsolat létrejött, megkapta a szükséges műszereket, s boldogan szállította le azokat Kunszentmártonba. A virágágyak között elhelyezett eszközök rögzítették a hőmérséklet, a csapadék és a szélirány változásait. Az adatok feldolgozásával, a levont következtetések vizsgálatával a rendkívül hiányos magyar szakirodalmat a tudományos és tájékoztató értekezések sokaságával gazdagította. Cikkei jobbára a Természettudományi Közlönyben, Az időjárás című folyóiratban és német szaklapokban jelentek meg. Munkásságának középpontjában a hazai éghajlat, különösen az Alföld időjárásának jelenségei álltak. De feldolgozta a magyarországi szél és csapadék idő- és térbeli eloszlásának, a szél irányváltozásának adatait, foglalkozott egyes növények fejlődési szakaszainak tanulmányozásával, bizonyos madárfajták megjelenésének és elköltözésének klimatikus összefüggéseivel is. Tisztázta a májusi fagyok okait, elemezte azoknak az élő szervezetre gyakorolt hatását. Kunszentmártonban írott legjelentősebb értekezései: A tavaszi hőcsökkenésekről, A hőfok csökkenése a tavaszi reggeleken – komoly szakmai tekintélyt szereztek számára. Nekünk, helybelieknek mégis „Az élet hossza Kunszentmártonban” című egyedülálló elemzése a legkiemelkedőbb. A Természettudományi Közlöny 1886. áprilisi számában megjelent 7 oldalt kitevő írásában vizsgálja az időjárás-változás és a halálozás kölcsönhatásait. Megállapításait az orvostudomány is hasznosítani tudja. (A kunszentmártoni papokról szóló könyv függelékében a tanulmány teljes szövege olvasható.) Művei közül csak néhány cím: A májushavi viszonyok Magyarországon. Bp. 1886. - A környezet hatása a hőmérőkre. Bp. 1888. - A zivatarokról. 1888. - A szél iránya a magyar szentkorona országaiban. 1894. - Folyóink vízállása és a csapadék. 1897. - Az eső évi periódusa Magyarországon. 1909.
Természettudományos munkásságát a Magyar Meteorológiai Társaság azzal ismerte el, hogy 1936-ban Hegyfoky Kabos emlékérmet alapított, mellyel a szakterület legjelesebb képviselőit tüntetik ki azóta is. Még el kell mondanunk, hogy kunszentmártoni káplánként lelkipásztori munkája mellett törődött a hívek képzésével, a szellemi színvonal emelésével. 1881-ben Kunszentmártonban népkönyvtárat létesített, hogy rávezesse a gyermekeket és felnőtteket az olvasás örömére. Veress János tanítóval együtt tizenöt év viszonylatában kigyűjtötte az anyakönyvekből a tankötelesek névsorát, hogy a gyermekek iskoláztatása ellenőrizhető legyen. Hegyfoky Kabos, a plébános és tudós, 100 évvel ezelőtt, 1919-ben, 28 évi működés után Túrkevén költözött az égi hazába. Hirtelen halála megdöbbentett mindenkit. A túrkevei református lelkész is sírva búcsúzott tőle. Hegyfoky Kabos, lelkipásztori munkájával és meteorológus mivoltával beírta nevét hívei szívébe és az eget kémlelő tudósok aranykönyvébe. A rendszerváltozás idején a régi
temetőből áthelyezték hamvait, s most a túrkevei plébániatemplom mellett nyugszik. Az emlékünnepségen csodálattal hallgattuk az akkortájt legnépszerűbb rádiós meteorológus, Bóna Márta kegyeletes szavait. Hegyfoky Kabosnak, az időjárási jelenségek európai kutatójának nevét – Jászjákóhalma és Túrkeve mellett – 1990 óta utcanév örökíti meg Kunszentmártonban. Halálának századik évfordulója arra kötelez bennünket, hogy a plébánia épületének falán aranybetűs márványtábla hirdesse emlékét annak, hogy Hegyfoky Kabos egykor nyolc éven át végezte városunkban kimagasló lelkipásztori munkáját és híven teljesítette tudományos küldetését.
Józsa László
