Tag Archives: 300 éves a város

  • Kezdőlap
  •  | 
  • Tag Archives: "300 éves a város"

300 éves az újjászületett város

300 éves az újjászületett város
300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019 15. rész A redemptio és előzményei 1. A török hódoltság vészterhes évtizedeiben a jász és kun településeket óriási károk érték. Lakóit a felvonuló hadak pusztították. Sokan ezért elmenekültek, másokat rabszolga sorba taszított a török. Főleg a kun székek elnéptelenedtek. A török alóli felszabadulás után a fegyverjogán visszaszerzett, koronabirtoknak számító területet…
Olvasd tovább

300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019

300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019
300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019 14. rész - Kunszentmárton a Nagykunság igazságszolgáltatási központja A 18. századra kialakuló, önálló közigazgatással rendelkező Jászkun Kerület törvényhatósági jogállását tekintve elkülönült a vármegyéktől. A jogszolgáltatás és a közigazgatás a vármegyékhez hasonlóan nem vált el egymástól. Három igazgatási szint alakult ki a helytartótanács és a nádor felügyeletével. Ő nevezte ki a…
Olvasd tovább

300 éves az újjászületett város – Kunszentmárton 1719-2019

300 éves az újjászületett város – Kunszentmárton 1719-2019
300 éves az újjászületett város - Kunszentmárton 1719-2019 13. rész - Átkelőhely a Körösön: a kunszentmártoni rév 1805. július 16-án jeles vendéget köszöntöttek Kunszentmártonban: József nádort. A nádor - a „Jászkunok grófja” - a nagykunsági településeket érintve Máramarosba utazott azzal a céllal, hogy az útba eső lakosságot a nemesi felkelés ügyének megnyerje. Az utazásról Dósa Antal levéltárnok…
Olvasd tovább

300 éves a város

300 éves a város
Tanítók és tanítónők a 18. századi Kunszentmártonban Kunszentmárton az újratelepülést követően hamar elkezdte élni a Jászkun Kerület településeinek megszokott mindennapjait. Az élet normalizálódott, aminek részeként a község gondoskodott a területén élő gyermekek iskoláztatásáról. Az alapvetően erkölcsi- vallási ismereteket és „elemi” készségeket anyanyelven oktató népiskolák (Mészáros István terminológiájával kisiskolák) szervezését, a 17. század végétől a római katolikus egyházmegyék püspökei…
Olvasd tovább

300 éves az újjászületett város Kunszentmárton

300 éves az újjászületett város Kunszentmárton
300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019 11. rész Az egyházközség megszervezése Az egyházközség megszervezése, a templom és a plébánia építés legalább olyan fontos volt, mint a világi község megalakítása. A vallás, a gondviselő Istenbe vetett hit elkísért mindenkit a születéstől a halálig. Az egyház nemcsak a (mai szóval) a népmozgalmi adatok nyilvántartásáról, hanem a gyermekek oktatásáról…
Olvasd tovább

300 éves az újjászületett város, Kunszentmárton

300 éves az újjászületett város, Kunszentmárton
300 éves az újjászületett város, Kunszentmárton 1719-2019 10. rész A politikai község megszervezése első lépései Kunszentmárton újkori történetének egyik legizgalmasabb, ám források hiányában talán leghomályosabb időszakát az 1718- 1720 közötti néhány év jelenti. A megszálló családoknak meg kellett szervezni mindennapi életük kereteit: a politikai községet, valamint az egyházi életet. Mindkettőnek sok-sok összetevője volt. A Jászkunságot a Habsburg…
Olvasd tovább

300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019

300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019
300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019 9. rész - Radics István, a „megszállás” vezetője Kunszentmárton újratelepítése egy öntudatos csoport jól szervezett és körültekintően végrehajtott akciója. Vezetője Radics István jászapáti kisbíró volt. Radics István halálhírét a kunszentmártoni Szent Márton Plébánia halotti anyakönyve örökítette meg: „Stephanus Radics famosus et a[ni]mosus Vir ille, qui ante an[n]os 46 implantavit hanc Possessionem…
Olvasd tovább

300 éves az újjászületett város Kunszentmárton

300 éves az újjászületett város Kunszentmárton
300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019 8. rész - A „megszálló levél” rövid elemzése (második rész) Kunszentmárton újratelepítésének, megszállásának elbeszélése néhány olyan körülményt tartalmaz, amit a mai olvasónak már meg kell magyarázni. Ugyancsak értelmezésre szorulnak az eltérő természeti-gazdasági körülményekből fakadó kulturális eltérések, amelyek a „megszálló levélben” előfordulnak. Szolnok (1685) és Buda (1686) felszabadítása után a Jászság településeire…
Olvasd tovább

300 éves a város

300 éves a város
300 éves az újjászületett város - Kunszentmárton 1719-2019 7. rész A „Megszálló levél” rövid elemzése (első rész) Az elnéptelenedett Kunszentmárton újratelepítésére csak a 18. század második évtizedében, 1717-1719 között került sor. Ekkor főleg Jászapátiból származó emberek költöztek a Körös folyó partjára. A Jászságból való kiköltözésük történetét és Kunszentmárton megalapításának eseményeit a telepítési akció egykori szervezője és vezetője,…
Olvasd tovább

300 éves a város

300 éves a város
300 éves az újjászületett város Kunszentmárton 1719-2019 6. rész - A „Megszálló levél” (harmadik rész) Volt az utanis Sokszor egymás között beszélgetések, hogy valamellyik Pusztát, az mellyeket már meg visgáltak. Szállyák meg, de semmiképen egy más között meg nem egyezhettek, hanem, majd három esztendő[1] rajtok el folyván, törtint, hogy Radits Istvány Ur Jász Mihály Telkire…
Olvasd tovább