Előadás a kunszentmártoni sörfőzés történetéről
Hegedűs Krisztián történész és muzeológus igazi csemegével várta a kunszentmártoni helytörténet iránt érdeklődőket 2016. november utolsó napján a Helytörténeti Múzeum Látványtermének előadójában. A kunszentmártoni sörfőzés történetéről szóló előadásának különös értéke, hogy kutatómunkájának eredményeként újabb fehér folt kezd eltűnni a város történetéből.
Az előadásból megtudhattuk, hogy valóban működött sörház a Körös-partján 1732-1870-ig. A történet egészen honfoglaló magyarjainkig nyúlik vissza, akik egy kölesből erjesztet italt fogyasztottak boza néven. Ez a szomjoltó nem volt ismeretlen a jászkunok számára sem, mégis eltűnt a történelem viharában. Nagy valószínűség szerint Kunszentmártonba a sör a Jászapátiból betelepült lakossággal érkezett az 1700-as évek első felében, amikor városunkat újratelepítették. A Jászságban kocsmai ital volt a sör, a Nagykunságban azonban nem igazán ismerték és fogyasztották. A Jászságba a Felvidékről érkezhetett a sörfogyasztás szokása, melyet az ország északi részébe a bányavárosokba betelepült német lakosságtól vehettek át.
Természetesen szakértelemre volt szükség a sörfőzéshez, német és zsidó származású szakemberek foglalkoztak vele, akik nevéhez fűződik a sörházak építése. A Kunszentmártonban ismert sörföző családok a Weiszpocherek, Pottenhofferek, majd Fall József, Veisz Simon és Greiffel György, később a Bozóky és a Füchsel család, illetve Fehérgyarmati-Tóth Károly, majd a Szilárdfy család, vállalkozásban üzemeltették a sörházat. Voltak köztük különleges személyiségek is, mint Jäger Sebestyén stájer sörfőző mester.
Sok érdekes kérdésre kaphattunk még választ, mint például, hogy mennyibe került a sör, milyen minőségű volt, milyen lépésekből áll a sörfőzés folyamata, hogyan dolgozhatott a sercsapláros, serkorcsmáros és a ser pincze gondviselő, milyen szabályok szerint működhettek a sörházak…
A sörházak száma az 19. század közepétől elkezdett csökkenni, majd az 1800-as évek végétől fokozatosan megszűntek. Vélhetően nem bírták felvenni a versenyt a gyáripari előállítású olcsóbb termékekkel. Az egykori sörház emlékei mégis megmaradtak Kunszentmártonban: egy ideig a mára már megsemmisült Greiffel-kereszt emlékeztetett rá, amely az Alsó-temető kápolnája mellett állt sokáig, ma pedig városunk egyik utcájának neve őrzi a Sörház nevét arra utalva, hogy a településen egykor sörfőzés folyt.
Czakó Gabriella
