Ferences prédikátorok, oszmán hódítók:
Kunszentmárton mindennapjai a reformáció idején
Dr. Borbély Zoltán az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézetének adjunktusa 2017. október 26-án a Helytörténeti Múzeum Látványtermében tartott előadásában a 16. századi Magyarország és Kunszentmárton mindennapjait mutatta be.
Magyarország helyzete a 16. század folyamán nagyon összetett volt. Az oszmán-török terjeszkedés következtében az ország három részre szakadt, amely napi szinten okozott problémát Kunszentmárton életében is. A század elején az uralkodók földbirtokosoknak adományozták a területet, bizonyíthatóan több gazdája volt a település lakosainak, akik első sorban jobbágyok voltak. A török hódítók 1567-től kezdtek el adót szedni az itt élő keresztény népességtől. Nem akarták őket mohamedán hitre téríteni, és ennek következtében a szentmártoni jobbágyok az egri püspökségnek is fizették a kilencedet.
A század második felében a mezővárosiasodás folyamata zajlott le, Kunszentmártont leginkább Mezőtúr városának gazdasági-társadalmi változásai befolyásolták. A Bakócz Tamás által szervezett keresztes hadjárat és az ezt követő 1514-es Dózsa féle parasztfelkelés is éreztette hatását, hiszen az első fegyveres összecsapás Mezőtúron zajlott.
A vallás területén a katolikus „Cseri barátok”, azaz a ferencesek folytattak missziós tevékenységet országunkban. A katolikus egyházban általános elégedetlenség bontakozott ki, mely a ferences rendet sem kerülte el. Akik kiléptek, az őskeresztény előírások szerint éltek tovább, illetve a protestáns tanításokat kezdték el pártfogolni. Luther Márton 1517-ben indította el az egyház megújításáért vívott harcát, ami végül a reformációban és az egyházszakadásban csúcsosodott ki. Luther mellett Münzer Tamás anabaptista mozgalma, és a svájci Zwingli Ulrich majd Kálvin János polgári irányzatú reformációja is begyűrűzött Magyarországra. Vándorprédikátorok járták be hazánkat. A nemesek őket felfogadva hitvitákat rendeztek, de a mezővárosok is kinevelték a maguk prédikátorait. A magyar reformátorok közül a „magyar Luther” Dévai Bíró Mátyás, Zwingli tanait hirdető Kálmáncsehi Sánta Márton, aki Mezőtúron vezetett iskolát, továbbá Szegedi Kis István szintén Mezőtúr prédikátora és iskolamestere tette le névjegyét Kunszentmárton közelében. A reformáció tehát településünket sem kerülhette el, hiszen a Nagykunság ebben az időszakban a protestantizmus, és leginkább a helvét vallás követője lett. Bizonyíthatóan Kunszentmártonban is kialakult az 1500-as évek második felében a református egyházi élet.
Az értékes és sokrétű előadás után belsőséges beszélgetés alakult ki az előadó és a hallgatóság között, bővítve és megerősítve az eddigi ismereteket városunk 16. századi életéről.
Czakó Gabriella
