Könyvbemutató

A Helytörténeti Múzeum Látványtár épületében 2018. március 20-án „Jászkunsági gyökerek” és „A Nagykunság földje és népe” című tanulmánykötetek bemutatására került sor. A két előadó dr. Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár és Hegedűs Krisztián történész-néprajzkutató voltak, akik egy-egy tanulmánnyal járultak hozzá a dr. habil Örsi Julianna által szerkesztett összefoglaló művekhez. Dr. Barna Gábor mind a két kötetet fontosnak tartja. Feladatául a „Jászkunsági gyökerek” bemutatását vállalta, mely Kunszentmártonra vonatkozó tartalmakat is tartalmaz. A kötet megjelenésének hátterét az 1985-ben indult Jászkunsággal foglalkozó konferenciasorozat biztosította. 3 évenként hívják össze a témában jártas legnevesebb kutatókat különböző tudományterületekről. A 2017-es túrkevei találkozó a reformáció megünneplésének 500. évfordulójával esett egybe, ezért a vallási, néprajzi, egyháztörténeti írások nagyobb súlyt kaptak a jelenlegi tanulmánykötetben. A következő konferencia 2019. szeptemberében várható
Kunszentmárton újratelepítésének 300. évfordulójának megünneplése alkalmából. A „Jászkunsági gyökerek” című műben 32 tanulmány található, melyek szerzői régészek, történészek, néprajzkutatók, nyelvészek, művészettörténészek, irodalomtörténészek. Nagyobb tartalmi egységekre bontotta a kötetszerkesztő a könyvet, így helyet kaptak a rokon népek és nyelvi kultúrák, a történelmi és kulturális örökség, továbbá a reformáció 500 éves évfordulójának témái. Az előadó azoknak ajánlja a könyvet, akik Kunszentmárton nagykunsági kapcsolódásaira kíváncsiak. Véleménye szerint fontos megismerni ezeket az új adatokat, vagy a régieket felújítani, mert az ember egy természeti környezetben él, amelyben létrehozza a maga táját. Ez egyfajta kultúrtáj, amely nem csak a természeti és az épített környezetet jelenti, hanem a jelent, az időt, a történeteket, melyek által megismerhetjük a tájat, ami otthonunkká, szülőföldünké válik. A táj a létünket jelenti.
Hegedűs Krisztián dr. habil Örsi Julianna szövege alapján mutatta be „A Nagykunság földje és népe” című tanulmánykötetet. Véleménye szerint a legjobb ajánlás a szerzőlista, hiszen olyan kutatók írták az értekezéseket, akik évtizedek óta ennek a vidéknek a kultúráját, értékeit őrzik, ápolják. A kötetnek küldetése van, hiszen szó van benne identitásról, és néprajzi, történeti értelemben egy csoportról, azaz a nagykunokról, akik sok-sok évszázadon keresztül megmaradtak. A 21. században is kihívásokkal állnak szemben, a fennmaradás a legnagyobb tét. A tanulmányok egy erőt összesítenek, ami ebben a vidékben van, ez az erő a hagyományvilág, amiből építkezni lehet. A szerzők nagy kitekintést adnak, nem csak a múltat vizsgálják, hanem a jelent és a jövőre is tesznek megállapításokat. A különböző tudományterületekről összegyűlt kutatócsoport minden tagja a saját nézőpontjából világítja meg a Nagykunságot. A történész, néprajzkutató, turkológus, kertészmérnök-néprajzkutató, geográfus, mérnök-közgazdász, társadalomkutató, etnográfus, nyelvész, muzeológus, biológus végzettségű szakemberek 18 tanulmányt közölnek a könyvben, melyek könnyen olvashatóvá téve a kötetet egymásba fonódnak. Negatív tendenciák elemzésére is sor kerül az összefoglaló munkák között, ennek ellenére pozitív kicsengésű a befejezés. A Nagykunság vidékfejlesztési lehetőségeit kell erősíteni, hogy itt is legyen élet. Kulturális, történelmi, táji értékekre támaszkodva lehetséges tovább élni és a negatív folyamatokat megfordítani. Hegedűs Krisztián azért is ajánlja a kötetet, mert sok kunszentmártoni utalás és adat szerepel a tanulmányokban.