„Fel is út, le is út!”
MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE, JOGSZERŰEN
3. rész
„Jogellenesen rúgtak ki, mit tegyek?!”- hangzik el irodámban is gyakran a kérdés. Jogellenes elbocsátása esetén a munkavállaló bírósági úton tud igényének érvényt szerezni, akként, hogy peres eljárást kell kezdeményeznie a Munkáltató ellen. Ha a munkaviszony megszüntetésre szóban kerül sor, vagy egyébként a jogellenes írásos felmondásban az erre vonatkozó tájékoztatás nem szerepel, akkor 3 éven belül van lehetőség bírósághoz fordulni.
A bizonyítás sikeressége az eljárás egyik alappillére, ezért a tapasztalat azt mutatja, hogy a munkavállalók akkor támadják sikerrel a munkáltató intézkedését, ha minél előbb megkezdik az igényérvényesítést. Sokan tartanak tőle, de gondos előkészítést követően egyáltalán nem lehetetlen ilyen pert nyerni! Tudjuk, hogy az ördög mindig a részletekben rejlik, általánosságban azonban azzal kalkulálhat a munkavállaló, hogy ha jogellenesen bocsátják el, akkor a munkáltató köteles megtéríteni neki a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárát. Ekörben elmaradt jövedelem jogcímén is lehet kártérítést igényelni, ami azonban nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkéthavi távolléti díjának összegét. A munkavállaló kártérítésen túlmenően jogosult a végkielégítés összegére is, a törvényben leírt esetekben. A munkavállaló dönthet úgy is, hogy a kártérítés és végkielégítés helyett a munkáltatói általi felmondás esetére megszabott felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget kér. Ez utóbbi esetben a felmondás jogellenességén túl egyéb bizonyításra szoruló lényegi körülményen nincsen.
Fontos kiemelni, hogy szűk körben ugyan, de lehetőség van a munkaviszony helyreállítására irányadó kereseti kérelem előterjesztésére is. Ilyen esetben az elbocsátás és a munkaviszony helyreállítása közötti időszak is munkaviszonynak számít pl. a nyugdíj szempontjából, és ekkor is meg kell térítenie a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát, ebből azonban le kell vonni, azt az összeget, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna a kieső időben, illetve a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést is.
Az ügyvéd feladata az eset részleteinek megismerését követően a javaslattétel az igényérvényesítés módjára, mértékére vonatkozóan, amellett, hogy jogi szakember tud abban is tájékoztatást nyújtani, hogy érdemes-e perelni a munkáltatót, vagy adott esetben felesleges, mert időközben mondjuk felszámolás alá került. Ezeket a körülményeket minden esetben mérlegelni kell, a feltételek fennállása esetén azonban érdemes bírósághoz fordulni, mert a munkavállalónak nem kis summa ütheti a markát, ha sikerrel zár egy pert. Ilyen esetben az általa kifizetett ügyvédi költséget is behajthatja a munkáltatón.
Dr. Balla Anita ügyvéd
