Interjú Dr. Balla Anita ügyvéddel

Interjú Dr. Balla Anita ügyvéddel

- Nem titok, hogy az egyetemen ismertelek meg Téged, így kérlek arról mesélj, hogyan döntötted el, hogy ügyvéd leszel.
- Gyermekkorom óta vonzott az ügyvédi pálya, az érettségi után azonban nem is jelentkeztem a jogi egyetemre. Mindig jó tanuló voltam, de közelebb álltak hozzám a reál tantárgyak, pl. a matematika, mint mondjuk a történelem. Utóbbiban nem találtam kihívást. Kevés volt az az irodalmi mű is, ami lekötött, annak ellenére, hogy - bár csak a hozzám közelállók tudnak erről- de már általános iskolás koromban is írtam verseket és rövid, humoros történeteket. Ami fontos volt számomra, hogy olyan szakmát tanuljak, hogy később önállóan dolgozhassak és megteremthessem általa magamnak és a családomnak is az anyagi biztonságot. Első körben a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára jelentkeztem, közgazdász szakra, ahová fel is vettek. Gyorsan rájöttem, hogy bár a pénzügy az érdekelt, a számvitel számomra túl száraz, ezt követően jelentkeztem jogi egyetemre. Egyetemi éveim alatt lehetőségem nyílt félévet Németországban tanulni az ERASMUS ösztöndíjprogram keretében, és további három hónapot töltöttem el egy kölni ügyvédi irodában mint gyakornok. A munkámban a nyelvtudásomnak nem igazán vettem még hasznát, de mindenképpen azt tudom mondani, hogy hasznomra vált az, hogy sok, tőlünk eltérő kultúrájú embert ismertem meg, és még inkább nyitottá váltam, bár előtte is könnyen teremtettem kapcsolatot másokkal.

- 2010-ben diplomáztál a Szegedi Tudományegyetemen, mára sikeres ügyvédnek mondhatod magad. Hogyan jutottál el idáig?
- Dr. Tiborcz Attila ügyvédi irodájában voltam ügyvédbojtár. Ezekre az évekre is szívesen emlékszem vissza. A legfontosabb a lényeglátás, és a lényegre törő fogalmazásmód, amit itt megtanultam. Itt vált számomra világossá az is, hogy az ügyfelek igénylik azt, hogy az embernek legyen hozzájuk egy-egy kedves szava, tehát részemről nem tolakodás, ha megkérdezem, hogy egyébként hogy van a család, vagy a gyerkőc. Elmondhatom magamról, hogy ügyvédjelöltként maximális önállóságot kaptam, ami persze felelősséggel is járt. Bedobtak a mélyvízbe, de ez segítette elő azt, hogy megtanulhassam a szakmát.

- Mi indított arra, hogy ügyvédi irodát nyiss, és ne alkalmazott ügyvédként helyezkedj el? A környezeted támogatott ebben?
- Azt mindig is tudtam, hogy a munkámban is szeretnék a magam ura lenni, így – bár sokat nem is gondolkodtam rajta- evidensnek tűnt számomra, hogy önállósodni fogok. A környezetemben lévők reakciója elsődlegesen az volt, hogy ez költséges és kockázatos. Természetesen nem rosszindulatból, de példálóztak nekem fiatal ügyvéd kollégáról, aki megyeszékhelyen nyitott irodát, később pedig bezárta, és közjegyző irodában helyezkedett el. Én akkor - talán szerénytelenül -még mondtam is, hogy ez velem nem fordulhat elő, mert én jobb vagyok és elszántabb. A szüleim és a párom támogatására mindig és mindenben számíthattam, így, bár ők is féltettek, de tudták, hogy ha ezt eldöntöttem, akkor meg is fogom valósítani. Az egészben az volt a legjobb, hogy pénzem nem volt irodát nyitni, de egy pillanatig sem tudtam azt elképzelni, hogy ez tényleges akadály lehet, bár így visszagondolva az lehetett volna. Félévvel azelőtt ismertem meg a mostani vőlegényemet, aki 360.000,- Ft –ot adott kölcsön nekem, hogy irodát béreljek, bútort és nyomtatót vegyek. Saját kezünkkel festettük ki az irodát. Négy év elteltével most esett át az irodai berendezés egy ráncfelvarráson, illetve másfél éve egy nagyon felkészült
asszisztens kolléganő segíti a munkámat.

- Hogyan alakítottad ki az ügyfélkörödet?
- Az a szerencse ért, hogy az iroda megnyitásával egy időben állandó ügyvédi megbízást kaptam az egyik végelszámolás alá kerülő pénzintézet végelszámolójától, és ez nagyban megkönnyítette a helyzetemet. Kb. 8 millárdos hitelállomány kezelésével kapcsolatos ügyvédi feladatokat kellett ellátnom, egyedüli megbízott ügyvédként, és azt mondhatom, hogy sikerült helytállnom. Sokat köszönhetek a végelszámolónak, aki maga is jogvégzett , és annak ellenére, hogy fiatal voltam, meglátta bennem a lehetőséget. Ügyvédjelöltként ingyenes jogi tanácsadást is tartottam, és rendszeresen jelentettem meg szakmai témájú cikkeket a nyomtatott sajtóban és interneten is, és nem utolsósorban sok esetben maguk az ügyfeleim ajánlottak másoknak, ami számomra a legnagyobb megtiszteltetés volt. Úgy gondolom, hogy az elégedett ügyfél a legjobb cégér, így nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy az ügyfeleinket a lehető legjobb kiszolgálásban részesítsük. Ebbe olyan apróságok is
beletartoznak, mint például az, hogy az ügyfelünkkel együtt érkező gyermekek kifestővel foglalhatják el magukat, amíg tart a tanácsadás és számtalan egyéb dolog is.

- Mely jogterületeken dolgozol elsődlegesen?
- Az említett állandó megbízás keretében elsősorban a kölcsöntartozások behajtását végzem, amellyel már kb. 8,5 éve foglalkozom. Érdekes párhuzam, hogy egyéb ügyfeleim nagyobb része éppen ennek az ellenkezőjével keres meg, azaz jogi úton tőle követelt tehertől szabadulna. Nagy segítséget jelent mindkét típusú ügyfélkör kiszolgálásában az, hogy az érem mindkét oldalát lehetőségem volt megismerni, így hitelezői és adósi oldalról is tisztában vagyok a felek gyakorlatával és az alkalmazott praktikákkal. A végrehajtási, végelszámolás, és felszámolási eljárások kezdeményezése és a hitelezői / adósi képviselet, fizetési meghagyásos eljárások indítása, vagy éppen ilyen eljárásban ellentmondások benyújtása szintén a napi munkám része. Érdekesnek és hasznosnak találom a cégalapítással és cégmódosítással kapcsolatos ügyvédi teendőket is, így ez a másik alappillére a munkámnak. Vannak ezzel kapcsolatos rutinfeladatok is, de kihívást jelen például adott esetben egy nagyobb cégalapításnál, vagy összeolvadásnál felajánlani az ügyfélnek azokat a jogi lehetőségeket és kereteket, tippeket is, amik az ő gazdálkodását maximálisan szolgálják. Ugyanez a helyzet az egyéb céges eseti, vagy állandó megbízások esetén is. Munkajoggal is szívesen foglalkozom: a legelső ügyem is egy, a Kúriát is megjárt munkaügyi per volt, amit sikerrel zártam, akkor még csak ügyvédjelöltként, úgy, hogy a másik fél ezalatt háromszor váltott ügyvédet. A mindennapi munkám része a szerződések szerkesztése is. Sokan gondolják azt, hogy ezek blanketta alapján történnek, de ennek éppen az ellenkezője igaz. Minden jogviszony egyedi, és ezeket az egyedi elemeket kell nekünk ügyvédeknek felismernünk, ahhoz, hogy leginkább kiszolgálhassa a megkötött szerződés a megbízó érdekeit. A változó jogszabályi környezet miatt kihívást is jelentenek, és számomra érdekesek a termőföld ügyletek is. Természetesen családjogi és öröklési, vagyonmegosztási ügyekben is eljárok, büntetőjoggal azonban egyáltalán nem foglalkozom.

- Ha kívülállónak kellene bemutatnod, akkor mit mondanál, mi adja ennek a szakmának a szépségét, és mi a nehézségét?
- Erre nagyon gyorsan tudok válaszolni. A szépségét az adja, hogy segíthetek másokon, és olyan munkát végezhetek, amelyen keresztül szakmailag és emberileg is nap mint nap tanulok valami újat, és amelynek hála, új embereket, és újabb és újabb élettörténeteket ismerhetek meg. A nehézsége pedig, ami egyben a szépsége is, hogy ez nem csak egy munka, hanem hivatás. Az ember agya nem tud kikapcsolni teljesen akkor sem mindig, ha pihen. Egy-egy jogi probléma megoldása mindig kihívás, de nem mindig egyszerű, így folyamatos és hosszú ideig tartó koncentrációt igényel, és azt, hogy az ember száz százalékban odategye magát. Mégis azt mondanám, hogy a legnehezebb azt megmondani egy ügyfélnek, ha úgy vélem, hogy az ügye nem nyerhető.

- Elvállalod adott esetben az ilyen ügyeket is?
- Csak olyan ügyet vállalok, amiben látok perespektívát, mert a pernyertesség számomra is egyfajta visszaigazolás, hogy jól végzem a munkámat. Ez nem azt jelenti, hogy nehéz ügyeket nem vállalok, éppen ellenkezőleg. Fontosnak tartom ugyanakkor azt, hogy az ügyfelek legyenek tisztában a jogi érvelésünkkel, tehát értsék is meg azt, és tudjanak kalkulálni előzetesen, hogy milyen peresélyek vannak. Ezt persze biztonsággal még a bíró is csak akkor tudja megmondani, ha az ügy eldőlt, de úgy gondolom, hogy mi ügyvédek akkor járunk el korrekten, ha erről is tájékoztatjuk a megbízót. Én ebben hiszek.

- Ha visszagondolsz, mi volt a legutóbbi emlékezetesebb sikered?
- Két hete történt, hogy azzal jött el hozzám egy új ügyfelem, hogy a számára nem éppen kedves tulajdonostársának szeretné elajándékozni az ingatlanrészét, de sikerült összehoznom egy másik ügyfelemmel, így félóra múlva már kézpénzes vevője volt a lakásra, és még aznap szerződtünk. Szintén nem régen történt, hogy egy felszámolási jogvitában a Kúria weboldalán is közzétételre került a mi ügyünk alapján egy értelmezési kérdés, amelyben a Kúria az én érvelésemnek adott helyt.

- Mit gondolsz, milyen egy jó ügyvéd, és ha kiemelnéd egy tulajdonságodat, ami leginkább segít téged a munkában, mi lenne az?
- Ha ezt 2-3 éve kérdezed, akkor azt mondom, hogy magas, szakállas, ötvenes férfi (nevet). Egyre inkább úgy gondolom azonban, hogy ez a sztereotípia megdőlni látszik. Ebben szerepe van annak is, hogy a bírósági eljárás digitalizálása nagyobb teret enged a mi generációnknak. Kevés kivételtől eltekintve az ügyvédek már csak interneten keresztül kommunikálhatnak a bírósággal, továbbá a jogszabályi környezet változása is felgyorsult, ami igényli a kollégák alkalmazkodását, a folyamatos tanulást. Szerintem az egyik legfontosabb, hogy egy ügyvéd legyen rafinált, és megoldás-orientált, aminek természetesen határt szabnak a jogi keretek, nem szabad azonban elfelejteni, hogy mi nem bírák vagyunk. Minden esetben az ügyfél érdekeinek megfelelő megoldással kell előállnunk, ilyen értelemben a „szubjektív” jogszerűséget keresve. Sokan vannak sajnos abban a tévedésben, hogy a jogszabályok olyan részletességgel készülnek, hogy abból csak ki kell olvasni, hogy adott esetben hogyan kell eljárni. Ez nagyon távol áll a valóságtól. Én azt mondom, hogy az nem is jó ügyvéd, aki egy adott tényállásra vonatkoztatva nem tudna, mondjuk az ellenérdekű fél érdekében is valamiféle jogi érvelést előadni. Nagyon fontos, hogy az 50.000,- Ft-os ingatlan adásvételi ügyletet pontosan olyan komolyan kell venni, mint azt az ügyemet, ahol 120.000.000,- Ft az ellenérték. Alapvető, hogy széleskörű jogi és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznünk, így én valami egészen mást emelnék ki a saját tulajdonságaim közül, ez pedig a humorérzék. Próbálom derűsen szemlélni a világot, és ez segít nekem az ügyfelekkel történő kapcsolatteremtésben is, mert a humor nyelvét szerencsére a legtöbb ember érti, így ez egy közös nevező tud lenni.