Megnyílt a Csengedi Hímzőkör kiállítása
A kunszentmártoni Csengedi Hímzőkör „REQUIEM” című emlékkiállítás megnyitójára került sor 2019. április 23-án a József Attila Városi Könyvtárban. Hegedűs Krisztián történész-muzeológus felidézte a kun őseink, városunk névadóinak, 780 éve, 1239-ben történt bebocsátását a Kárpát-medencébe, továbbá emlékezett a 300 éve, 1719-ben, a török pusztítást követő időszakra, amikor a jászapátiak benépesítették a szentmártoni pusztát, megőrizve a kunok hagyományát. Tekerőlanton közreműködött Balla Tibor, többszörös Aranypáva-díjas népzenész. Ország László a Népművészet Mestere, a Csengedi Hímzőkör vezetője bemutatta a nagyérdeműnek a kiállítást. Szó esett a Mária Teréziáig használt durva állományú, masszív, akár 30-50 cm hosszúra is megnövő rackaszőrről, melynek a használata a mindennapi élet részét képezte, csak úgy, mint a Spanyolországból importált merino juh finom, vékony szőre. Ország László megosztotta gondolatait Mátyás királyunk reneszánsz hagyatékának mintáiról és a Közép-Ázsiából, Üzbegisztánból származó ferde tulipán eredetéről, melyet bimbók és levelek fognak közre. Ezen mintaelemeket hosszú időn át megőrizték a kunok, akik vízszintes vagy függőleges vonal mentén alkalmazták, soha nem sarkítottak és nem készítettek hullámindás szerkezetet. Az előadó bemutatta a 19. század legmeghatározóbb fazekasmestere, Bozsik Kálmán gyemekkorát, művészetének fejlődését, akit Badár Balázs méltó utódjának tekinthetünk. Magas színvonalon vitte tovább a mestertől tanult technikai tudást, szín- és motívumvilágot, sőt azon túllépve képes volt gazdagítani, létrehozni egyéni stílusát. Munkái nemcsak a Tiszazugban váltak ismertté, de díszedényei megjárták a világ számos nagy pontját.
Ország László a kerámiák szín-, forma- és motívumvilágát lefordította a hímzés nyelvére,és megálmodta terítőkre, párnákra, ruhákra a múlt hagyatékát. A múltunk része, melyet szintén igyekeznek megmenteni az utókornak a jász hímzést, amit ma már büszkén neveznek az egyesületben jászkun hímzésnek is. A jászok, fehér alapra élénk zölddel varrnak. A hímzőkör tagjai a bunda színét alapul véve, a nyers homokszínre tompa olajzöld színt használnak, a motívumok kiemelése meggyszínnel történik.
A Csengedi Hímzőkör, az öcsödi és kunszentmártoni hölgykoszorú, a kunok és jászok hagyatékát úgy újította fel, hogy az ma is alkalmazható legyen, így született meg a csengedi színes hímzés, melynek továbbörökítésére egy nyolckötetes népművészeti sorozat is készül a jövő generáció számára.
Köszönjük a felbecsülhetett munkát a Csengedi Hímzőkörnek. Az emlékkiállítás jól tükrözi céljukat: a múltat összekapcsolni a jelennel, így továbbéltetve őseink hagyatékát.
Herczeg Renáta
