Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Városunkban
2017. április 21-én - a város önkormányzati életében először - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés soros kihelyezett ülését Kunszentmárton Polgármesteri Hivatalának Házasságkötő termében tartotta, három bizottsági ülést követően.
A Közgyűlésre érkezőket tekerőlant muzsikájával Balla Tibor, tízszeres Arany Páva - és Vass Lajos díjas népzenész, a népművészet ifjú mestere fogadta.
Köszöntőjében Wenner-Várkonyi Attila polgármester örömmel üdvözölte a kihelyezett ülés megvalósulását - melynek ötlete Imrei Lászlótól, a Tervezési és Monitoring Bizottság kültagjától származik -, illetve megköszönte Berec Zsolt alelnök úr segítő közreműködését. Mint elmondta, fontosnak találja, hogy a Megye és az önkormányzatok között jó kapcsolat alakuljon ki. A Megyei Közgyűlés célja, hogy a járások és a járások települései fejlődjenek, épüljenek, az ott élők megtalálják számításaikat, s ezzel párhuzamosan ne történjen elvándorlás a megyéből.
A Megyei Közgyűlés elnökével, Kovács Sándorral készített interjúból többet között az is kiderül, mit gondol városunk múltbéli és jelenlegi helyzetéről, illetve milyen jövőbeli konstrukció az, ami előrébb viheti városunk fejlődését.
Milyen megfontolás alapján választották a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés soros ülésének helyszínéül Kunszentmártont?
Kovács Sándor: A megyét nem véletlenül hívják Jász-Nagykun-Szolnok megyének. A megyei közgyűlés nem csak egy településből áll, hanem a megye egészét azok a települések alkotják, melyek hozzájárulnak a megye történetéhez, kultúrájához, gazdaságához. Úgy gondoljuk, hogy a megyei közgyűlésnek el kell jönnie a megye tradicionális településeire. Az előző ciklusban a Jászságban, Jászberényben voltunk, most a Kunságba, Kunszentmártonba látogattunk el. A megye az itt élő lakosoké, ezért közelebb kell hozzájuk hozni a megyei közgyűlést. Úgy gondolom, Wenner-Várkonyi Attila polgármester úr személyében partnerre találtunk, aki készségesen és segítőkészen fogadta a közgyűlés kihelyezett ülésének ötletét. Ugyanolyan jó helye van egy megyei közgyűlésnek Kunszentmártonban, mint akár Szolnokon.
Melyek azok a napirendi pontok, melyek Kunszentmártont is érintik?
Ezen ciklus legfontosabb napirendi pontja a Területi Operatív Programokról, az önkormányzatok által benyújtott pályázatokról történő szavazás. Ezek a pályázatok a ciklus csúcspontját jelentik. Örülök, hogy itt helyben tudunk erről szavazni, hiszen Kunszentmártonnak is jól kidolgozott, sikeres pályázatai vannak. Most adja rájuk a Megyei Önkormányzat a végső pecsétet, a végső jóváhagyást, melyre nem is találhattunk volna,jobb helyet ennél a városnál.
Hogyan ítéli meg Kunszentmárton helyzetét a megyén belül?
Úgy gondolom, hogy Kunszentmárton kissé perifériára szorult az elmúlt évtizedekben. Kevés volt a fejlesztés és a lendület. Az utóbbi években azt látom, hogy elkezdtek egy jól előkészített pályázati stratégiát, dinamikusabbá vált a település. Az útépítések újból bekapcsolják Kunszentmártont az országos vérkeringésbe, s újból el fogja érni a számára legmegfelelőbb helyet, amit megérdemel gazdag tradíciói, történelme miatt. A város jó úton halad. Jó látni, hogy megalapozott elképzelései vannak.
Jó iránynak tartja azt az utat, amit a városunk követ?
Azt látom, hogy Kunszentmárton megrázta magát, feltámadt a tetszhalott állapotból. Dinamikusan felzárkózott a 21. század elvárásaihoz. Újabb felívelő szakaszba lépett a város, ahogyan történelmében az már előfordult: amikor súlyának, hagyományának, lakosságarányának megfelelően jelentősebb pozíciót töltött be, nem csupán a megyében, de az országban is.
Milyen erősségei vannak a városnak, amiket kihasználatlannak talál?
Mindenképpen ki kell használnia a városnak azt a lehetőséget, ami az elmúlt évtizedben hátrányt jelentett, hogy három megye határán helyezkedik el. Ez most előnyére válik, hiszen az útépítésekkel bekerül egy olyan infrastrukturális vérkeringésbe, mely javítja a város helyzetét. Az a helyzet, hogy a város a nehéz megközelíthetőség miatt mindentől távol esett, néhány éven belül teljesen megváltozik e fejlesztésnek köszönhetően. Ha nem lenne ilyen dinamikus, előrelátóan gondolkodó a város vezetése, nem tudna élni a kínálkozó lehetőségekkel. Azt látom, hogy tudatosan úgy fejlesztik az infrastruktúrát, bővítik az ipari kapacitásokat, fejlesztik a humán erőforrásokat, hogy a gyorsút elkészültével arra a felkészültségi szintre érjenek, amellyel Kunszentmárton új fejlődési szakaszba léphet.
Herczeg Renáta
