Könyvbemutató és előadás
A magyar orvosok munkája az afrikai hétköznapokban
Dr. Pusztai Gabriella „Magyar orvosok Fekete-Afrikában” című, nyár végén megjelent könyvét mutatta be dr. Kubassek János az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója 2017. szeptember 6-án a Helytörténeti Múzeumban, majd előadást tartott személyes élményeit is felidézve arról, hogyan dolgoztak és dolgoznak a magyar orvosok az afrikai hétköznapokban.
Pusztai Gabriella munkáját méltatva igazgató úr a könyv kiemelkedő értékeit hangsúlyozta. A szerző olyan orvosok életrajzát mutatja be fontos dokumentumok alapján, mint például Fuszek Rudolf, illetve Sáska László. Életútjukat végigkísérve nem csak az eseményeket írja le, hanem azoknak hátterét is ábrázolja. Német, angol és francia kutatók munkáját is idézi. A kötet külön értéke az angol nyelvű összefoglaló, a képaláírások, továbbá a térképek, a települések és tájak bemutatása, valamint a gazdag néprajzi anyag. A könyv a kiváló korrektori tevékenységnek és nyomdai munkának köszönhetően igényes, szép megjelenésű. Az elemző kiemelte, hogy nagyon fontos volt ennek a könyvnek a megírása és megjelentetése, hiszen eddig nem volt ilyen átfogó ismertetés, mely fél évszázad tükrében mutatja be a magyar orvosok afrikai tevékenységét. Akik elolvassák, közelebb kerülnek a világhoz és önmagukhoz is. Igazgató úr köszönetét fejezte ki a Pusztai Gabriellának, hiszen 3 éven át szakított időt napi tevékenységei mellett és szabadidejét is feláldozva a tudományos munkára, és úgy hozott létre egy hiteles kötetet, hogy nem volt lehetősége személyesen Afrikában kutatni. Végül háláját fejezte ki, hogy az általa Afrikában összegyűjtött anyagot beépítette és lelkiismeretesen használta fel a köz javára a könyvírás során.
Az összejövetel további részében Kubassek úr saját élményeivel kiegészített, könnyed előadást tartott az Afrikában dolgozó magyar orvosok nem mindennapi munkájáról. Elmondása szerint a fekete kontinens egy olyan terület, ahová nem gyakran mennek magyar orvosok, kutatók. Magyarország nem gyarmatosító, ennek ellenére orvosaink más nemzetek, így a portugálok, hollandok, angolok vagy franciák kolóniájára is eljutottak. Mégis miért vonzza ez a három európányi terület a vállalkozó kedvű orvosokat és tudósokat? A különleges természeti kép, a táj, a hegyvidéki és síkvidéki esőerdők, a növényvilág, a gazdag vadrezervátum és a szavannai klíma. Ezen kívül nagy kihívás olyan területen gyógyítani, ahol ezt más nem teszi meg a kedvezőtlen körülmények és egészségügyi viszonyok miatt: vízellátás hiánya, éhezés, szegénység, munkanélküliség, képzetlenség, babonák, kuruzslók, gyógyszerhiány, trópusi betegségek, elégtelen higiéniai viszonyok, sok eső, magas páratartalom, infrastruktúra hiánya. Mindezek ellenére vannak, akik vállalják Afrikában a gyógyítást a nagyobb lehetőségek, az otthoni taszító viszonyok, a kíváncsiság, a kalandvágy, az exotikus tájak, vagy éppen a karrierépítés miatt. A visszásságok ellenére az is bizonyított, hogy a gyarmatosítók sokat tettek az afrikai országok fejlődése érdekében, hiszen civilizálták a társadalmat, gyógyszerek, oltások vannak. Ezekben az országokban kedvezőbbek az egészségügyi viszonyok, könnyebb gyógyítani.
Néhány orvos és kutató a teljesség igénye nélkül: Menyhárt László jezsuita szerzetes, afrikakutató és növénykutató, Gáspár Ferenc az első afrikai magyar orvos, Fuszek Rudolf, aki Robert Koch munkatársa volt, majd Libériában gyógyított, Mészáros Kálmán, aki Etiópiában a legmagasabb körökben és a maszájok között is járt, valamint Sáska László, aki Etiópiában telepedett le, és vendégei közé tartozott Hemingway, Kittenberger Kálmán, továbbá Széchenyi Zsigmond, és a szintén Etiópiában gyógyító Poczik Miklós. Említésre méltóak a Kongóban munkát vállalt orvosok: Tannhoffer Lajos, Scheitz László és Baksai László, aki Albert Schweizerrel is dolgozott. Nem könnyű a doktorok munkája Afrikában, jóllehet tekintélyük van, de ha nem gyógyítanak meg egy beteget, életveszélyes fenyegetést kapnak. Valószínűleg ezért lőtték le Szabad Gábor és Fábián Tamás orvosokat Etiópiában, annak ellenére, hogy a helybélieken naponta segítettek. A veszélyek ellenére többen mégis maradnak, mert a természetnek varázsa van. 8-9 hónap gyógyítás után 3-4 hónapos szafari túrán vesznek részt, ezen kívül szívesen ismerkednek az afrikai kultúrával, művészettel.
Az előadás végén Dr. Kubassek János örömmel válaszolt a felmerült kérdésekre napi problémákat is érintve. Egy igazán tartalmas, élményekkel teljes előadásnak lehettek részesei a megjelentek.
Czakó Gabriella
A rendezvény képei az alábbi linken megtekinthetőek!
